2017. október 22., vasárnap
Köszöntjük az Elődöket!
Keres Akadálymentes verzió
Felhasználói név:
Jelszó:
Bejelentkezés
2017. október
Előző hónapHKSzCsPSzVKövetkező hónap
      01
02030405060708
09101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     

 

A kormány rejtett erőforrásként tekint a cigányságra

2013. május 07., kedd    Tartalom nyomtatása
A kormány rejtett erőforrásként, nem pedig problémaként tekint a cigányságra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Cigányügyi Egyeztető Tanács ülésén, Budapesten. (VIDEO)
Míg a pártok többsége problémának, tehertételnek látja a romákat, addig a kabinet lehetőségként tekint rájuk, álláspontja szerint ugyanis a cigány közösség egy rejtett erőforrás, tartalék a magyar gazdaságnak – hangsúlyozta a tanács elnöki posztját betöltő kormányfő.



"Ebből fakadóan számunkra nemcsak diszkriminációs, emberi jogi kérdés, hogy miképpen élnek Magyarországon a roma emberek, hanem gazdasági és szociális kihívás is" – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az emberi jogi kérdések mögött nem szorulhatnak háttérbe a szociális és gazdasági szempontok, de ennek ellenkezője sem fordulhat elő.

Rámutatott ugyanakkor, hogy a cigány közösség ma még nem elég erős ahhoz, hogy önmagában a piac képes legyen neki munkát adni, ezért "rásegítő eszközre" van szükség, amely nem más, mint a Start-munkaprogram.

A kormányzati célok között említette, hogy minden roma elvégezze az általános iskolát, hogy egyre többen járjanak közülük gimnáziumba és szerezzenek érettségit, valamint azt, hogy a roma fiatalok megtalálják számításaikat a szakképzési rendszerben is.

"Szeretem azokat a látomásokat, amelyeket komoly értelmiségiek festenek fel a szemünk elé, és arról szólnak, hogy egyszer lesz egy világ, amikor mindenki fehér köpenyben jár, és laboratóriumban dolgozik. (...) De hogy mi ezt nem fogjuk megélni, az is biztos, márpedig addig is meg kell élni valamiből" – fejtette ki véleményét, közölve: Magyarország még jó ideig olyan ország lesz, ahol milliószám élnek olyanok, akiknek nincs egyetemi végzettségük, hanem fizikai munkát végeznek. A feladat az, hogy ők is tisztességesen és becsületesen megélhessenek – nyomatékosította Orbán Viktor.

Mint fogalmazott, "a közös vágyunk, célunk, programunk, hogy a magyarországi cigányok megtalálják a helyüket a magyar jövőben".

Eközben a roma kultúra fenntartása is fontos – folytatta a miniszterelnök –, mert "nem hihetjük, hogy a romák úgy fogják megtalálni a helyüket a magyar jövőben, hogy aközben elfeledkeznek saját kultúrájukról". Az együttélést nem az identitások, a kulturális sajátosságok legyengítése teszi könnyebbé, hanem éppen ellenkezőleg, azok megerősítése – hangoztatta.

Az európai romastratégiára kitérve jelezte, Magyarország azt vállalta, hogy félmillió embert fog kisegíteni a szegénységből. Ezért még ebben a ciklusban el kell érni, hogy félmillió ember helyzete világosan, látható módon javuljon – mondta Orbán Viktor, aki végül emlékeztetett az Országos Roma Önkormányzattal kötött keretmegállapodásra, amelyben szerepel, hogy 2015-ig százezer romának kínálnak munkahelyet.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a tanács alakuló ülésén a roma integráció fontos állomásairól szólva elmondta, 2010-ben, először a magyar kormányzás történetében egy önálló államtitkárság kezdett el foglalkozni a társadalmi felzárkózással, a romák ügyével. Egy évvel később a magyar kormány az európai uniós elnöksége alatt elkészítette az európai roma keretstratégiát. Ugyanezen év májusában a felzárkóztatás érdekében keretmegállapodást kötött a kormány és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ).

Kitért arra, hogy az európai roma keretstratégia négy fontos területet jelölt ki: a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a lakhatás területét. A magyarországi stratégiába két további területet vontak be: a közbiztonság és a kultúra kérdését – mondta Balog Zoltán hozzátéve, hogy "kultúra nélkül nincs felzárkózás, nincs integráció".

Az elért eddigi legfontosabb eredmények között sorolta a közfoglalkoztatást, az új ösztöndíj programokat, a gyerekházakat, a roma rendőrprogramot valamint a lakhatás területén a telepprogramokat.

Farkas Flórián, az ORÖ elnöke az ülés fontosságát hangsúlyozva azt mondta, hogy az esemény nagy nap a magyarországi cigányság életében, mert újabb tanúbizonyságot tett a kormány, hogy komolyan veszi a romák felzárkóztatását, integrációját. A kormánnyal kötött keretmegállapodás kapcsán kijelentette, a magyarországi cigányág soha ilyen felelősségvállalással nem vett részt a saját sorsának a formálásában. Farkas Flórián közölte, a közfoglalkoztatásba több mint 54 ezer roma embert vontak be. Beszélt arról is, hogy az ORÖ "komoly fejlődésen" ment keresztül, és – mint mondta – azt látni, hogy "megtisztult a roma politika".

A tanácskozáson az elnöklő Orbán Viktor, Farkas Flórián társelnök, valamint Balog Zoltán mellett jelen volt Pintér Sándor belügyminiszter, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Kovács Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár.

A kormány január végén döntött a Cigányügyi Egyeztető Tanács létrehozásáról. A testület fő feladata a felzárkózási és cigányügyi politika stratégiai irányaira vonatkozó javaslatok kidolgozása, valamint a végrehajtás nyomon követése. A tanács javaslatot tesz a kormány társadalmi felzárkózási és cigányügyi politikájára, figyelemmel kíséri a kabinet és az ORÖ keretmegállapodásában szereplő célok teljesülését, valamint véleményezi a megállapodás végrehajtásában érintett miniszterek és az ORÖ által készített beszámolókat.

(kormany.hu, MTI)